A "MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON - harmadik országokból érkezettek a magyar munkaerőpiacon" című, az Európai Integrációs Alap támogatásával készült kutatás. (Projekt-azonosító: EIA/2009/3.1.8.4.)
A kutatás célja az EU-n kívüli országokból Magyarországra irányuló munkavégzési célú migráció okainak, szerkezetének és dinamikájának jobb megismerése volt, ez elengedhetetlen feltétele a külföldről érkezett munkavállalók magyar társadalomba való integrációja elősegítésének. Vizsgálatunkban itt dolgozó külföldi állampolgárok és a téma szakértői válaszoltak kérdőívünkre, de elemeztük a sajtót, a szakirodalmat és interjúkat is folytattunk. A harmadik országból érkezett munkavállalók magyarországi integrációjának alakulása első látásra periférikus témának tűnhet munkaerő-és társadalompolitikai szempontból. Az ezzel kapcsolatos gondok, konfliktusok messze alatta maradnak a Nyugat-és Dél Európában tapasztalhatóknak, hazai társadalmi súlya nem mérhető a roma integráció hatalmas kihívásához, még ha néhány eleme hasonlatos is. A statisztikák nem elhanyagolható, de nem is meghatározó nagyságrendekről tanúskodnak, összességében jelenleg jóval kevesebb, mint százezer főről lehet szó. Mindez azonban egy, a jövőt is meghatározó folyamat kezdeti szakasza, itt az ideje felkészülni: Ma még a migrációs jelenségek jól kezelhetőek (lennének) a várható különböző forgatókönyvek mentén. A végiggondolás során a demográfiai fejlemények és munkaerő-piaci érdekek mellett alapvető emberi, európai értékek kell jelentsék a vezérfonalat. A nyelv, normák, szokások, a kultúra szemszögéből a migránsok hazai helyzete nem tekinthető kedvezőtlen Ebben meghatározó a magyar származásúak magas aránya a bevándorló munkavállalók körében. De a nem magyar származásúak esetén-a kommunikációs nehézségek ellenére-sincs súlyos probléma, egyelőre nem fenyegetnek a nagy nyilvánosságot is érintő súlyosabb feszültségek. A gondok az alacsony státuszú betanított és segédmunkát végzőknél, a szezonális munkásoknál illetve a feketén foglalkoztatottaknál sűrűsödnek. Körükben hiányzik az oktatási, képzési rendszerekhez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, nem garantált a szociális biztonság és a lakhatás körülményei gyakran méltatlanok a mai európai viszonyokhoz. A harmadik országokból érkezett többi munkavállalói csoport esetén ilyen mérvű problémák nem merülnek fel. Kirívó azonban a távol-keleti kisvállalkozásokban általános nagymérvű önkizsákmányolás. Gyenge pontja az integrációnak a társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci szervezetekben való részvétel, az érdekképviselet lehetősége és gyakorlata. Kutatási eredményeink alapján a Magyarországon harmadik országból érkezett külföldi munkavállalás több mint fele ideiglenes migráció, hiszen a válaszok szerint ilyen nagyságrendben megvan a szándék a visszatérésre vagy a tovább vándorlásra. A magyar politika a harmadik országból érkező munkavállalók kezelése és általában a migráció megítélése tekintetében előbb vagy utóbb válaszút elé kerül. Dönthet az ösztönzés és a korlátozás mellett is, mindkét irányba mutatnak tények és értékek. A gyanakvó, bizonytalan sodródás aligha vezet jóra, a munkaerő-piaci versenyben való lemaradással jár, és az alapvető európai értékekkel is ellentétes. Hosszú távon a gazdasági nehézségeken túljutva elkerülhetetlen, már csak demográfiai okokból is a nyitás a harmadik országból érkező bevándorlók felé. Az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszkedő, hosszú távú, konstruktív migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett elősegíti az integrációt és érzékeny az emberi jogokra. |
